alapító okirat, ALAPSZABÁLY

birosagi_vegzes.pdf

A BELVÁROSI MŰVÉSZETI EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA 

Az Aranyecset Művészeti Egyesület 2017.május 16-án megtartott közgyűlésén a tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63. § - 3:87. §, az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt követelmények alapján az Egyesület alapszabályát egységes szerkezetben az alábbiak szerint módosítják és fogadják el:

                                                                        

                                                                          I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Egyesület neve: Belvárosi Művészeti Egyesület (továbbiakban Egyesület)

Az Egyesület rövidített neve: Belvárosi ME

2. Az Egyesület székhelye: 1089 Budapest Korányi S.u.4.

3. Az Egyesület működési területe: Az Egyesület tevékenységét a Magyarország területén, az Alkotmány keretei között végzi.

4. Az Egyesület jogállása: Az Egyesület önálló jogi személy, képviseletére az elnök és a két alelnök jogosult. Az elnök és a két alelnök képviseleti joga önálló. Az egyesületet a Fővárosi Bíróság 14.Pk.60.663/2011/3. számú határozatával 2011.11.05-én jegyezte be.   

5. A Belvárosi Művészeti Egyesület a Bíróság által nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, amelynek törvényességi ellenőrzését a Fővárosi Főügyészség látja el.

                                                                          II.

                                                      AZ EGYESÜLET CÉLJA

                                           

Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az Alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

1.      Az Egyesület célja:

Az Egyesület fő célja művészeti oktatás és olyan körülmények létrehozása, mely a különböző foglalkozású embereknek alkalmat ad arra, hogy szabadidejükben művészettel foglalkozhassanak, valamint alkotásaikkal eredményeket érhessenek el.

2.      Az Egyesület feladatai:

    Céljainak elérése érdekében az Egyesület az alábbi feladatokat látja el:a)      Mindennemű művészeti tevékenység bíztatása és támogatása, beleértve a szabadidős alkotásokat is. A határon túli magyar művészeti, hagyományőrző tevékenység támogatása.

b)      Művészeti oktatás és tanfolyam keretén belül elméleti és gyakorlati foglalkozások a művészet valamennyi ágában (képzőművészet, iparművészet, zene, színház, tánc- és mozgásművészet, pantomim, fotó, film). Az iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli képzésen nappali és esti tagozat, távoktatás felnőttoktatás és felnőttképzés megvalósítása, melyeken online részvétel is lehetséges.

c)      A kör tagjainak legszebb alkotásaiból, tevékenységéből kiállítások, előadások, koncertek rendezése,  filmek, projektek  készítése melyeket szakmai zsűri és/vagy a közönség értékel. A profi és amatőr művészek menedzselése és a művészi termékek eladása.

d)      Az alkotásokból művészeti ágakat összekapcsoló kiadványok, CD-k DVD-k  online folyóiratok szerkesztése. Ezen kiadványokból bemutatók szervezése. A termékek árusítása, interneten keresztül is.

e)      Havonta Belvárosi Kör megrendezése, nemcsak alkotók részére. Ezzel lehetővé válik, hogy a művészek, és a művészetet kedvelők, támogatók megismerjék egymást.

f)       Művészeti fesztiválok, táborok, művészeti projektek, kiállítások szervezése, ilyen eseményeken való részvétel. Pályázatok kiírása, pályázatokon való részvétel. Szakmai szervezetekkel történő együttműködés.

g)      A tagság folyamatos informálása a tervezett programokról, a pályázati lehetőségekről,  az egyesület eredményeiről.

h)      A képzési igények és a képzések iránti társadalmi igények felmérése, képzések megszervezése.  Köznevelési, közszolgálati közhasznú tevékenység: iskola, szakképző intézmény működtetése és fenntartása. Közcélú tevékenység az egészségmegőrzés, fenntartható fejlődés, az épített és természeti környezet védelme, esélyegyenlőség, idősgondozás, a fiatal művészek, szakemberek pályaindítása érdekében. Amennyiben az Egyesület iskola-fenntartóvá válik, ez lesz az Egyesület kiemelt fő tevékenysége.  

i)       Vándorkiállítás anyagának létrehozása, gyűjtése, művészeti gyűjtemények gondozása. Előadások, filmek, koncertek eljuttatása vidékre, külföldre.

3. Az Egyesület céljainak megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége.

4. Az Egyesület ösztöndíjat és támogatást is nyújthat. Az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő-, és mellékfoglalkozású alkalmazottat, megbízási szerződéses munkavállalókat, önkéntes segítőket is foglalkoztathat.

 5. Az Egyesület közvetlen politikai, pártpolitikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. Országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

III.

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

1.      Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják. Egyesületi tagság állampolgárságra való tekintet nélkül létesíthető.

2.      Az egyesületi tagság formái:

a)    Rendes tagok

b)    Tiszteletbeli tagok

c)     Pártoló tagok

3. Alapító- és rendes tagok

a) Az Egyesület rendes tagjává választható az a jogi személy, magánszemély, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

b) Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérheti. Amennyiben jogi személy kéri a felvételét, úgy a tagsággal járó feltételek elfogadását kinyilvánító belépési nyilatkozathoz mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy egyesületi tagságában nevében ki járhat el képviselőként, valamint  a jogi személy hatályos cégkivonatát, társadalmi szerv esetében a kivonatát.

c) A belépési nyilatkozatot az Egyesület alelnökének kell benyújtani. A kérelmet az alelnök terjeszti az elnökség elé, amely egyszerű szótöbbséggel dönt a tag felvételéről.  Az elnökség elutasító döntése ellen, annak kézhezvételtől számított 8 napon belül a Közgyűléshez címzett fellebbezéssel lehet élni.

d)      Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.

4.  Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

a) Az alapító és a rendes tagokat ugyanazok a jogok illetik meg.

b) Az Egyesület Közgyűlésén teljes tanácskozási, indítványozási, és szavazati joguk van.

c) Bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók.

d) Betekinthetnek az Egyesület irataiba. Tanácskozási joggal részt vehetnek az Egyesület vezető és képviselő szerveinek ülésein, ott véleményüket, javaslataikat kifejthetik.

e) Az Egyesület munkájával, működésével kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel az elnökség tagjainak és a tisztségviselőknek.

f ) Kezdeményezhetik rendkívüli közgyűlés összehívását, és az Alapszabály módosítását.

g) Jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein, igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat, kedvezményeket.

h) Az okok megjelölése nélkül bármikor kiléphetnek az Egyesületből.

5. Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

a)      A tagok kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;

b)      Kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;

c)      Kötelesek a közgyűlésen megállapított tagdíjat késedelem nélkül befizetni.

6. Tiszteletbeli tagok

a) Az Egyesület tiszteletbeli tagja az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével jelentős mértékben hozzájárul az Egyesület céljainak megvalósításához. Ezért az Egyesület meghívja tagjai sorába, és aki a tiszteletbeli tagságot, és az Egyesület alapszabályát elfogadja.

b) A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. Tanácskozási joggal részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén. Kezdeményezéseket, javaslatokat fogalmazhatnak meg az Egyesület működésének jobbítására.   A tiszteletbeli tag tisztségre nem választható, tagdíjat                                         

nem fizet, szavazati joga nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

c) Tiszteletbeli tagot bármelyik egyesületi tag javasolhat, annak felvételéről az Közgyűlés dönt.

d) Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök).

7. Pártoló tagok

a) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes, vagy jogi személy, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, aki készségét fejezi ki, hogy az Egyesület tevékenységét erkölcsileg és anyagilag támogatja.

b) A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag képviselője szavazati jog nélkül részt vehet az Egyesület testületi ülésein, tagdíjat nem fizet, kötelezettsége a vállalt hozzájárulás megfizetése, melyet önként meghatározott összegben fizet, tisztség viselésére nem választható, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

c) Többszörös ill. huzamosabb idejű támogatás esetén a pártoló tag felvételéről első fokon az elnökség dönt oly módon, hogy  az elnökség a pártoló taggal szerződést köt. Az elnökség elutasító döntése ellen, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a közgyűléshez címzett fellebbezéssel lehet élni. A közgyűlés döntése jogerős. A pártoló tagok szerződésben vállalt kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni.

d). Egyszeri támogatás esetén a pártoló tag nyilatkozik a támogatás módjáról, összegéről, a pártoló tagság időtartamáról, és arról, hogy neve nyilvánosságra kerüljön-e. A pénzbeli támogatásról az Egyesület köteles nyugtát adni, az összeget a bevételei között nyilvántartani.  

8. A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

a) A tag kilépésével, amelyet az elnökséghez kell írásban (nyilatkozat vagy email) bejelenteni (a tagság az írásbeli bejelentéssel egyidejűleg megszűnik);

b) A tagdíjbefizetés 3 havi elmulasztása miatt felmondással (a felszólítás után a kitűzött 30 napos határidő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozattal, amely ellen a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül a közgyűléshez címzett fellebbezéssel lehet élni). A tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén az elnökség abban az esetben mondhatja fel a tag tagsági jogviszonyát, ha előtte írásban, igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel felhívta az érintett tagot a tagdíj megfizetésére, azonban a póthatáridő is eredménytelenül telt el.;

c) A természetes személy tag halálával.

d) A jogi személy tag felszámolásával.

e) Károkozás, és az Egyesület érdekei ellen való szándékos magatartás esetén kizárással. (Az elnökség felszólítása ellenére meg nem szüntetett szándékos magatartás esetén az elnökség  javaslatára a tagsági jogviszony megszüntetéséről a közgyűlés jogerős határozatával dönt)

f) Az Egyesület megszűnésével.

g) Kizárási szabályok:

-          az eljárás megindításáról és annak okáról az érintett tagot értesíteni kell

-          az érintett tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kizárási határozat meghozatala előtt a védekezését akár írásban, akár szóban előadhassa

-          a kizárási határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, valamint a jogorvoslatról tájékoztatást

-          a kizárási határozatot igazolható módon kell az érintett taggal közölni.                                                                 

IV.

                         AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület testületi szervei

 a)      Közgyűlés – az Egyesület döntéshozó szerve

b)      Elnökség – az Egyesület ügyvezető szerve

  

a)      Közgyűlés

      (1)   Az Egyesület legfőbb szerve, a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A természetes személy rendes tagok, valamint a jogi személy rendes tagok törvényes képviselői személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján gyakorolhatják szavazati jogukat. A közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt.

       (2) Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves

   elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést május 31-e előtt meg

kell tartani. A közgyűlés online részvétellel is megtartható, az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott közgyűlés lebonyolításának szabályairól szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) 4.§ (7) bekezdésével összhangban. A közgyűlés ideje alatt végig biztosítani kell az elektronikus úton részt vevők jogainak gyakorlását (hozzászólás, indítvány, szavazati jog).

Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.

-  Az elnökség bármikor dönthet közgyűlés összehívásáról, ha azt szükségesnek ítéli.

-  Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok 1/3-a által aláírt kérelemre, melyben

megjelölik az összehívás okát, és célját.

-  Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt az illetékes bíróság elrendeli.

       (3) A közgyűlést az elnök írásban hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az egyik alelnök hívja össze a közgyűlést. Az összehívás akkor szabályszerű, ha a tagok az írásos meghívót a napirendi pontok felsorolásával legalább 15 nappal az ülés időpontját megelőzően igazolható módon kézhez vették. A meghívónak tartalmazni kell a jogi személy nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését; az ülés napirendjét. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontját, az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

      (4) A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított 3 napon belül a tagok javaslatokat tehetnek a napirend kiegészítésére. A napirend kiegészítése iránti kérelemről annak benyújtásától számítva 3 napon belül kell az elnöknek döntenie, s további 2 napon belül a napirend kiegészítésével kapcsolatos kérelemről döntő határozatát a tagok részére igazolható módon kézbesítenie. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyekben érvényes határozatot hozni nem lehet.

       (5) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak 50%-a +1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontokban, ha az eredeti közgyűlési meghívóban erre kifejezetten figyelmeztették a tagokat és abban a megismételt közgyűlés helyét és idejét is feltüntették. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontja után fél órával is meg lehet tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes.                                 

      (6) A közgyűlést az Egyesület elnöke nyitja meg. A levezető elnök az Egyesület elnöke vagy alelnöke is lehet.

      (7) A közgyűlés határozatait és tisztségviselőinek (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők) megválasztását nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

a)         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

-            akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

-            akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

-            aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

-            akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

-            aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

-          aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

b)      Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

c)      Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

       (8) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és az előzetesen megválasztott két tag hitelesít. A jegyzőkönyvet lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelés az alelnök feladata. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A határozatok meghozatalát követően a levezető elnök azonnal szóban kihirdeti a határozatokat a közgyűlés előtt. A közgyűlési határozatokat igazolható módon kell az érintettekkel közölni.

         

       (9) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)      Az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

b)      Az éves költségvetés elfogadása,

c)      Az éves beszámoló jóváhagyása,

d)      Az Egyesület vezető testületének /elnökség/ megválasztása,

e)      A vezető tisztségviselők megválasztása /5 évre/, és visszahívása,

f)       A tiszteletbeli elnök megválasztása /visszahívásig/, az elnökség javaslatára,

g)      Döntés az elnökség által előterjesztett fontos ügyekben, az Egyesület álláspontjának kialakítása,

h)      Az éves tagdíj mértékének meghatározása,

i)       Döntés a tisztségviselők díjazásáról, és annak mértékéről,

j)       Döntés az elnökség által előterjesztett tag esetleges kizárásáról,

k)      Az Egyesület megszűnésének vagy más társadalmi szervezettel történő egyesülésének kimondása,

l)       Mindaz, amit jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

             

(10) Határozathozatal ülés tartása nélkül

a)      az elnök a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított nyolcnapos határidő áll rendelkezésükre, hogy szavazatukat megküldjék az elnök vagy alelnök részére.

b)      a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha a határozatképes tagság legalább 50%-a + 1 fő megküldi a szavazatát az elnök számára a megadott határidőn belül. Amennyiben a szavazatok nem érkeznek meg, az eljárást meg kell ismételni. Amennyiben másodszorra is eredménytelen az ülés nélküli határozathozatal, abban az esetben össze kell hívni rendes ülésre a közgyűlést ugyanazon napirendi ponttal vagy a napirend szerinti határozati javaslatot elvetettnek kell tekintetni.

c)      Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az elnöknek össze kell hívnia.

d)     A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

b)     Elnökség  

1)      A közgyűlés 5 évre elnökséget választ. Az elnökség 3 főből áll, összetétele: elnök, alelnökök /2 fő/

              Az elnökség az Egyesület képviseleti és ügyintéző szerve.

              Az elnökségbe a tagok közül bárki jelölhető.

2)      Két közgyűlés között dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés     

              kizárólagos hatáskörébe. Az Egyesület nevében jogokat szerezhet, és

              kötelezettségeket vállalhat. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen

              köteles beszámolni.

3)      Az elnökség feladatai:

a)    Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása, előterjesztések megfogalmazása a közgyűlés számára,

b)   A közgyűlés határozatai végrehajtásának figyelemmel kísérése,

c)    Éves költségvetés és éves beszámoló elkészítése,  beterjesztése a közgyűlés elé,

d)   Dönt a tagok felvételéről, befogadja a tag esetleges kilépési nyilatkozatát,

e)    Rendkívüli esetekben /kizárás/ a tagsági viszonyt megszüntető javaslatot terjeszt a közgyűlés elé,

f)    Minden olyan feladat ellátása, ami nem kizárólag a közgyűlés hatásköre.

g)   Az elnökség legalább évente egyszer ülést tart.Az ülést az elnök hívja össze.

h)   Az elnökségi ülés határoztképes, ha azon az elnök és legalább egy alelnök részt vesz. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, ismételt szavazategyenlőség esetén a napirendi javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

4)      A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

a.       Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b.      Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

c.       Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

d.      Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5)      A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

6)      Az elnökségi határozatokat az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

           

2. Az Egyesület választott tisztségviselői

 a)      Elnök

Név: Andor Edit

Lakóhely: 1171 Budapest Nagyszentmiklósi u.53.

b)      Alelnökök /2 fő/

Név: Grossen Györgyi Terézia

Lakóhely: 1089 Budapest, Korányi Sándor u.4. III. 29.

Név: Tóth Edit Ilona

Lakóhely: 1041 Budapest Deák Ferenc u.13.                  

    (1) Az Egyesület tisztségviselőit a közgyűlés választja meg. A választott tisztségviselők megbízásukat az alapszabályhoz csatolt nyilatkozatban vállalják.

    A tisztségviselők tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

    (2) A választott tisztségviselők megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól.

    A mandátum lejárta után újraválaszthatók.

    (3) A választott tisztségviselőket a közgyűlés hívhatja vissza, amennyiben magatartásukkal, tevékenységükkel akadályozzák az Egyesület céljának megvalósítását.

              

(4) Az Elnök feladatai:

a)            A közgyűlés összehívása és napirendjének meghatározása

b)            Az Egyesület működésének irányítása.

c)      A bankszámla feletti önálló rendelkezés.

d)            Az Egyesületet képviselete.

(5) Az Alelnökök feladatai:

      a)   Az elnök megbízásával egyes projektekben vagy az elnök akadályoztatása esetén

            bármelyikük önállóan  képviseli az Egyesületet.

b)    Az elnök konzultánsaként működnek.

c)    Tájékoztatják a tagokat az Egyesület munkájáról.

      d)    Az alelnökök előkészítik a vezető szerv üléseit, biztosítják működését és

             gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan

             kezelik.

     (6) Az elnökségben betöltött tagsági viszony megszűnik:

a)         a tag lemondásával,

b)        a tag halálával,

c)         a tagi tisztség határidejének lejártával,

d)        visszahívással,

e)         az Egyesületi tagság megszűnésével.

f)         a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával

g)        a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

             

V.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

1. Az Egyesület vagyoni eszközei

(1) Az Egyesület bevételei:

a)      tagdíjak,

b)      az Egyesület rendezvényeinek bevételei,

c)      marketing akciók szponzorációs bevételei,

d)      egyéb gazdasági tevékenységből származó bevételek,

e)      az önkormányzat külön szerződésből származó hozzájárulása,

f)       gazdálkodásából származó egyéb bevételei,

g)      belföldi és külföldi pályázatokból származó bevételek,

h)      pártoló tagok hozzájárulásai,

i)       egyéb bevételek.

(2) Az Egyesület rendes tagjai tagdíjat fizetnek. A tagdíj éves mértéke 12.000 Ft, azaz tizenkettőezer forint, melynek első részletét a tagok kötelesek felvételükkel együtt egy összegben az egyesület bankszámlájára átutalni vagy személyesen pénztárába befizetni. A tagdíj havi bontására nincs lehetőség. A tagsági év a tagság keltétől kerül számításra, nem naptári év szerint. A tagsági díj emelkedhet, amelynek mértékéről a közgyűlés dönt.

2. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

(1) Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.

(2) A kifizetések a jogosult elnök aláírása alapján teljesíthetők. A bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök aláírása szükséges.

(3) Az Egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért a tagdíj erejéig felelnek, a saját vagyonukkal nem.

(4) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.

3.      Az Egyesület megszűnése

(1)   Az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, amennyiben

-          a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

-          az arra jogosult szerv megszünteti

-          az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása

  lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

-          az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhe és csak egyesületekre válhat szét.

VI.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

(1) Az Egyesület munkaviszony, vagy megbízásos jellegű jogviszony keretei között alkalmazottat, önkéntes segítőket foglalkoztathat. Az alkalmazott felett a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.

(2) Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

(3) Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

(4) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

(5) Az Egyesület tagja által, valamint az ügyész által indított perek a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak.

A bíróság az ügyész keresete alapján:

a) megsemmisítheti az Egyesület törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja az Egyesület közgyűlését,

c) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a döntéshozó szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a döntéshozó szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

e)      ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a c) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

e) továbbá megállapítja az Egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

(6) Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 2013. évi V. tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.


Alapszabály

file:///E:/Documents/1%20Zsuzsa%20mappa/BME/BME%20tags%C3%A1g/Egyes%C3%BClet%20alapszab%C3%A1ly-2017.pdf 

beszámoló

2021-Belvarosi_Muveszeti_Egyesulet_beszamolo.pdf

2022 beszámoló file:///E:/Downloads/EB00703868.pdf

Visszaélés jelentése Bővebb információ